A Testtömeg Index (BMI - Body Mass Index) az ön magasság és testsúly adatait alkalmazza annak meghatározására, hogy ön ki van-e téve a testsúllyal kapcsolatos egészségi problémák veszélyeinek.

 

Kiszámítási mód: a testsúly (kg) elosztjuk a magasság (m) négyzetével (egy 160 cm magas, 64 kg súlyú nőnél: 64:1,6² =25).

 

A normál testtömegindex 20-25 között mozog. 27-ig csak túlsúlyról beszélünk, 27-30 között enyhe, 30-35 között közepes, 35 feletti érték esetén súlyos, az egészséget közvetlenül veszélyeztető elhízás áll fenn.

 

 

Magyarország lakóinak több mint a fele túlsúlyos. A mérsékelt súlyfelesleg azonban nem azonos a kóros elhízással. Az elhízás a zsírszövetek olyan jelentős túltengését jelenti, amely veszélyezteti az egészséget.

 

Az elhízás okai közül kiemelendő az örökletes hajlam, bizonyos esetekben a hormonális eltérések (a pajzsmirigy csökkent vagy a mellékvesekéreg fokozott működése, a nemi hormonok termelésének változása terhesség alatt és a klimax táján).

 

Az elhízás oka lehet a hibás táplálkozási szokás (zsírban gazdag étrend, nassolás) és pszichológiai tényezők is. Hirtelen, gyors súlygyarapodást okozhat a dohányzásról való leszokás, az ödéma (szívelégtelenség), és a gyógyszermellékhatások.

 

A lassú, fokozatos elhízás legfőbb oka az energiafelhasználást meghaladó kalóriabevitel (vagyis a túl sok vagy kalóriában túl gazdag étrend és/vagy a mozgásszegény életmód).

 

Az elhízás számos betegség kockázatát növeli, alacsonyabb lesz a várható élettartam (pl. 2-es típusú cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavarok, köszvény). Jellemző a metabolikus szindróma: elhízás + magas koleszterinszint a vérben + diabétesz + hipertónia és a szív- és érrendszeri megbetegedések (hipertónia, érelmeszesedés, infarktus, stroke).

Jelentkezhetnek a mechanikus terhelés következtében fellépő panaszok: gerinc- és izületi elváltozások, visszeresség, légszomj.

 

Hirtelen testsúlygyarapodás esetén orvosi kivizsgálás szükséges.

 

Lassú testsúlynövekedés esetén az életmód, a szokások korrekciója, a kalóriaszegény diéta és a fokozott mozgás. Az étvágy csökkentésére, a teltségérzet fokozására ballasztanyagok, rostkészítmények adhatók.

 

 

 

 

Az elhízás egyre növekvő népegészségügyi probléma, különösen a fejlett /nyugati / világban. Felmérések szerint az elhízottak és kövérek száma folyamatosan nő, amit az egészségtelen táplálkozás /sok cukor és állati húsfogyasztás, kevés zöldség-, gyümölcs-, és halfogyasztás /, egészségtelen életvitel /kevés mozgás, alkoholfogyasztás / magyaráz.

 

Egy új amerikai felmérés arra keresett feleletet, hogy a jövőben mi várható, azaz a normál súlyú populáció hány százaléka lesz túlsúlyos, ill. kövér a jelenlegi tendenciák alapján. A felmérésre lehetőséget kínált, hogy egy amerikai kisvárosban /Framingham/ évtizedek óta végzik az orvosok a populáció rendszeres vizsgálatát, így a testsúly/testtömeg index mérését is. Az itt gyűjtött adatokból a jövőre vonatkozó következtetések születhettek. Külön vizsgálták a 4 éves, rövid távú és a 30 éves, azaz hosszú távú változásokat.

 

3710 vizsgált személy adataiból a 4 éves és 4117 személy adataiból a 30 éves prognózist állították össze.

 

Eszerint:

 

Négy év alatt:

• az eredetileg normális testtömeg indexű /BMI/ nők 14-19%, a férfiak 26-29%-a lett túlsúlyos, azaz BMI 25-30 kg/m2 közé került. A nők és férfiak kevesebb, mint 1%-a kövér lett /BMI: 30 kg/m2 felett /.
• Az eredetileg is túlsúlyos nők 16-23%-a, a férfiak 12-13%-a lett kövér.
• Harminc év alatt:
• az eredetileg normális BMI-ű nők, ill. férfiak több mint 50%-a lett túlsúlyos, míg a nők 33%-a, a férfiak 25%-a lett kövér /BMI: 30 felett/.
• az eredetileg is túlsúlyos nők 74-82%-a, a férfiak 92%-a maradt 30 év után is kövér, míg a nők 39-48%-a, a férfiak 48-49%-a tovább hízott és kifejezetten kövér lett /BMI: 30 felett/.
• az ennél nagyobb kövérség /BMI: 35 felett/ kockázata 11-13%, a 40 felettié, pedig 3-6%.

 

Egy másik amerikai tanulmány leánygyermekek elhízását vizsgálta, azon belül is a fizikai mozgáshiány szerepét tanulmányozták. 1152 fekete és 1135 fehérbőrű, 9-10 éves leányt vizsgáltak. Mérték testsúlyukat /BMI-t/ és kérdőív segítségével felmérték az iskolán kívüli fizikai aktivitásukat.

 

A fekete leányok BMI-e nagyobb volt, mint a fehéreké, és több volt kalória bevitelük is. Ez utóbbi korrekciója után /vagyis azonos kalória bevitel esetén/ azonban kiderült, hogy a BMI növekedése és a fizikai aktivitás csökkenése összefüggnek egymással. Ez a korreláció mind a fekete, mind a fehérbőrűek esetében kimutatható volt, de a BMI növekedése a feketék esetében nagyobb volt, mint a fehér leánygyermekek esetében észlelté.

 

Számítások szerint hetente 30 perc gyors gyaloglás 4-6 kg/m2-tel csökkentené a fehérbőrű és 6-9 kg/m2-tel a fekete bőrű leányok testtömeg indexét.

 

Az elhízás és a kövérség nemcsak esztétikai kérdés. Jelentősen növelik a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát, rontják az életminőséget és ma már gazdasági és társadalom egészségügyi problémát is okoznak.

 

Forrás: www.weborvos.hu

Dr. Káli András

Dr. Valló Ágnes, Ha a beteg kérdez… Galenus, Budapest, 2002