Testtömeg index
A Testtömeg
Index (BMI - Body Mass Index) az ön magasság és
testsúly adatait alkalmazza annak meghatározására,
hogy ön ki van-e téve a testsúllyal kapcsolatos
egészségi problémák veszélyeinek.
Kiszámítási
mód: a testsúly (kg) elosztjuk a magasság (m)
négyzetével (egy 160 cm magas, 64 kg súlyú
nőnél: 64:1,62
=25).
A normál testtömegindex 20-25 között
mozog. 27-ig csak túlsúlyról beszélünk,
27-30 között enyhe, 30-35 között közepes, 35
feletti érték esetén súlyos, az
egészséget közvetlenül veszélyeztető
elhízás áll fenn.
Magyarország
lakóinak több mint a fele túlsúlyos. A
mérsékelt súlyfelesleg azonban nem azonos a
kóros elhízással. Az elhízás a
zsírszövetek olyan jelentős túltengését
jelenti, amely veszélyezteti az egészséget.
Az
elhízás okai közül kiemelendő az örökletes
hajlam, bizonyos esetekben a hormonális eltérések
(a pajzsmirigy csökkent vagy a mellékvesekéreg
fokozott működése, a nemi hormonok termelésének
változása terhesség alatt és a klimax
táján).
Az
elhízás oka lehet a hibás táplálkozási
szokás (zsírban gazdag étrend, nassolás)
és pszichológiai tényezők is. Hirtelen, gyors
súlygyarapodást okozhat a dohányzásról
való leszokás, az ödéma (szívelégtelenség),
és a gyógyszermellékhatások.
A
lassú, fokozatos elhízás legfőbb oka az
energiafelhasználást meghaladó kalóriabevitel
(vagyis a túl sok vagy kalóriában túl
gazdag étrend és/vagy a mozgásszegény
életmód).
Az
elhízás számos betegség kockázatát
növeli, alacsonyabb lesz a várható élettartam
(pl. 2-es típusú cukorbetegség,
zsíranyagcsere-zavarok, köszvény). Jellemző a
metabolikus szindróma: elhízás + magas
koleszterinszint a vérben + diabétesz + hipertónia
és a szív- és érrendszeri megbetegedések (hipertónia, érelmeszesedés, infarktus, stroke).
Jelentkezhetnek a mechanikus terhelés következtében
fellépő panaszok: gerinc- és izületi
elváltozások, visszeresség, légszomj.
Hirtelen
testsúlygyarapodás esetén orvosi kivizsgálás
szükséges.
Lassú
testsúlynövekedés esetén az életmód,
a szokások korrekciója, a kalóriaszegény
diéta és a fokozott mozgás. Az étvágy
csökkentésére, a teltségérzet
fokozására ballasztanyagok, rostkészítmények
adhatók.
Témához kapcsolódó cikk
Elhízásprognózis:
megállíthatatlan járvány?
Négy év alatt az eredetileg normális
testtömeg indexű nők 14-19%, a férfiak 26-29%-a lesz
túlsúlyos.
Az
elhízás egyre növekvő népegészségügyi
probléma, különösen a fejlett /nyugati /
világban. Felmérések szerint az elhízottak
és kövérek száma folyamatosan nő, amit az
egészségtelen táplálkozás /sok
cukor és állati húsfogyasztás, kevés
zöldség-, gyümölcs-, és halfogyasztás
/, egészségtelen életvitel /kevés mozgás,
alkoholfogyasztás / magyaráz.
Egy új
amerikai felmérés arra keresett feleletet, hogy a
jövőben mi várható, azaz a normál súlyú
populáció hány százaléka
lesz túlsúlyos, ill. kövér a jelenlegi
tendenciák alapján. A felmérésre
lehetőséget kínált, hogy egy amerikai
kisvárosban /Framingham/ évtizedek óta végzik
az orvosok a populáció rendszeres vizsgálatát,
így a testsúly/testtömeg index mérését
is. Az itt gyűjtött adatokból a jövőre vonatkozó
következtetések születhettek. Külön
vizsgálták a 4 éves, rövid távú
és a 30 éves, azaz hosszú távú
változásokat.
3710
vizsgált személy adataiból a 4 éves és
4117 személy adataiból a 30 éves prognózist
állították össze.
Eszerint:
Négy
év alatt:
-
az eredetileg normális testtömeg
indexű /BMI/ nők 14-19%, a férfiak 26-29%-a lett túlsúlyos,
azaz BMI 25-30 kg/m2 közé került. A nők és
férfiak kevesebb, mint 1%-a kövér lett /BMI: 30
kg/m2 felett /.
- Az eredetileg is túlsúlyos nők 16-23%-a, a férfiak
12-13%-a lett kövér.
- Harminc év
alatt:
-
az eredetileg normális BMI-ű nők, ill. férfiak
több mint 50%-a lett túlsúlyos, míg a nők
33%-a, a férfiak 25%-a lett kövér /BMI: 30
felett/.
-
az eredetileg is túlsúlyos nők 74-82%-a,
a férfiak 92%-a maradt 30 év után is kövér,
míg a nők 39-48%-a, a férfiak 48-49%-a tovább
hízott és kifejezetten kövér lett /BMI: 30
felett/.
-
az ennél nagyobb kövérség
/BMI: 35 felett/ kockázata 11-13%, a 40 felettié, pedig
3-6%.
Egy
másik amerikai tanulmány leánygyermekek
elhízását vizsgálta, azon belül is a
fizikai mozgáshiány szerepét tanulmányozták.
1152 fekete és 1135 fehérbőrű, 9-10 éves
leányt vizsgáltak. Mérték testsúlyukat
/BMI-t/ és kérdőív segítségével
felmérték az iskolán kívüli fizikai
aktivitásukat.
A
fekete leányok BMI-e nagyobb volt, mint a fehéreké,
és több volt kalória bevitelük is. Ez utóbbi
korrekciója után /vagyis azonos kalória bevitel
esetén/ azonban kiderült, hogy a BMI növekedése
és a fizikai aktivitás csökkenése
összefüggnek egymással. Ez a korreláció
mind a fekete, mind a fehérbőrűek esetében
kimutatható volt, de a BMI növekedése a feketék
esetében nagyobb volt, mint a fehér leánygyermekek
esetében észlelté.
Számítások
szerint hetente 30 perc gyors gyaloglás 4-6 kg/m2-tel
csökkentené a fehérbőrű és 6-9 kg/m2-tel
a fekete bőrű leányok testtömeg indexét.
Az elhízás és a kövérség
nemcsak esztétikai kérdés. Jelentősen növelik
a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát, rontják az életminőséget és ma már
gazdasági és társadalom egészségügyi
problémát is okoznak.
Dr. Káli András
Dr.
Valló Ágnes, Ha a beteg kérdez… Galenus,
Budapest, 2002